Kismamák és gyerekek ne, de a többiek nagykanállal egyék? Mi lehet ez?

Tél végére a magyarok 95 százaléka szenved D-vitamin-hiányban – kétharmaduk kritikus mértékben, mégis mindössze a lakosság 15 százaléka figyel oda a megfelelő pótlásra. Pedig a D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik számos betegség prevenciójában és kezelésében, ráadásul a havi adag egyszerre is bevehető, amennyiben az illető nem vár éppen babát vagy 14 év alatti gyermek.

A késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a természetes napfényből származó alacsony UVB-sugárzás, valamint a szoláriumok UVA-sugárzása nem alkalmas a D-vitamin pótlására, az átlagos étkezési szokásokkal (pl. halak, halolaj) pedig csak a szükséges mennyiség töredéke biztosítható. Tavaszra a lakosság kétharmadánál olyan kritikus D-vitamin-hiány alakul ki, amely jelentősen gyengítheti az immunrendszer működését, csontvesztéshez vezethet, és fokozhatja a szív- és érrendszeri betegségek, számos bőrbetegség, valamint rákos megbetegedés kialakulásának kockázatát. A Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) felmérése szerint bár a lakosság közel 100%-át érinti a probléma, kevesebb, mint a magyarok ötöde szed D-vitamint tartalmazó készítményt.

A D-vitamin-bevitel az élet első 1000 napjában is különösen fontos: hiánya gátolja az egészséges sejtfejlődést és növeli a gyermekkori cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az új D-vitamin konszenzus alapján a D-vitaminnal kapcsolatos normál értékek és a javasolt téli dózisok nem változtak, azonban a vastagbél- és emlőrákban szenvedőknek, a várandós anyáknak, valamint a csontritkulás miatt gyógyszeres kezelésben részesülőknek folyamatos D-vitamin-pótlást javasolnak a szakemberek.

A D-vitamin nélkülözhetetlen az egészséges sejtfejlődéshez, és alapvető szerepet játszik az idegrendszer, valamint az immunrendszer fejlődésében. Segíti a csontok szilárdságához szükséges kalcium beépülését, megfelelő pótlásával pedig csökkenthető a gyermekkori cukorbetegség és az asztmás megbetegedések kialakulásának kockázata. Az élet első 1000 napjának megnövekedett – a felnőttekéhez képest közel hétszer akkora - D-vitamin-szükséglete a természetes napfény mellett a korosztály igényeinek megfelelően kialakított gyerekitalokkal is fedezhető. A tehéntej fogyasztása nem segít a megfelelő pótlásban, bevezetését 1 éves korig érdemes kerülni.” – fejtette ki Dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke és a MOOT főtitkára.

Az utóbbi évek intenzív kutatásai igazolták, hogy a korábban vitaminnak gondolt biológiailag aktív anyag, lényegében hormonként viselkedik a szervezetünkben. Prof. Balázs Csaba endokrinológus, az Endokrinközpont orvosa összefoglalta a D-vitaminnal kapcsolatos fontosabb tudnivalókat.

Vitamin, vagy hormon?

AD-vitaminnak valójában nincs köze a vitaminokhoz, pusztán orvostörténeti okok miatt nevezik annak. Szerkezete nagymértékben hasonló a szteroid hormonokhoz - mint a mellékvese hormonjai és a nemi hormonok - amelyek közül többet gyógyszerként használunk már évtizedek óta. Az utóbbiak többek között immunológiai és gyulladásos, ízületi betegségek esetén segíthetnek a tünetek enyhítésében.

Megszámlálhatatlan pozitív hatás

A D-vitamin anyagcseréje egyedülálló az emberi testben. Minden szervrendszerünk működésére komoly hatást gyakorol: az agyban, illetve a központi idegrendszerben fokozza az idegszövet megújulását, emellett legfontosabb védelmi rendszerünket, a bőrünket érintő daganatok kialakulásának kockázatát is csökkenti. A vérképző rendszerben segíti az érett vér-sejtek kialakulását, javíthatja a vérszegény állapotot, erősíti a szívizomzatot, a test teljes védekező-rendszerét, májvédő hatású, emellett a cukorbetegség ellen is védelmet nyújthat. Segíti az izmok összehúzódását, az idegrendszer és az izmok közötti koordinációt, ezzel is csökkenve az éjszakai izomgörcsök esélyét. A vázrendszer illetve a belek egészséges működésében is szerepet játszik, nem beszélve endokrin működésünkről.

Autoimmun betegségek és influenza megelőzés

Kiderült az is, hogy ez a hormon kedvező az autoimmun betegségek kezelésében és megelőzésében. Igazolták, hogy az autoimmun betegségek előfordulásának gyakorisága geográfiai szempontból eltérő: észak-dél irányban csökkenő tendenciát mutat. Vagyis minél több a napsütéses órák száma, annál ritkábban fordulnak elő ezek az autoimmun zavarok, melynek szintén köze van a D-vitamin-termeléshez.
 Influenzás időszakban érdemes még jobban figyelni a rendszeres D-vitamin-pótlásra. Egy felmérésben ugyanis azoknál a japán iskolásoknál, akik télen és kora tavasszal D-vitamint szedtek, 58 százalékkal csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma!

Népbetegség a D-vitamin-hiány

Sokrétű kutatás bizonyította, hogy a D-vitamin több szervünkre, szervrendszerünkre hat, így szintjének meghatározása, szükség esetén pótlása meghatározó fontosságú. Ezért nemrégiben számos hazai orvos társaság jutott konszenzusra azzal kapcsolatban, hogy a D-vitamin-hiány súlyosságára együtt hívják fel a figyelmet, illetve iránymutatást adjanak a prevenciót és a kezelés javasolt módjait tekintve. Dermatológusok, endokrinológusok, immunológusok, gyermekgyógyászok, ideg- és elmeorvosok, kardiológusok és a szakma egyéb területein gyógyítók értettek egyet abban, hogy lényegesen nagyobb dózisra lenne szüksége szervezetünknek ebből az elengedhetetlen hormonból, mint amennyihez átlagosan hozzájutunk.

A legfrissebb tanulmányok szerint ugyanis jelenleg a hazai lakosság körülbelül kétharmada D-vitamin-hiánnyal küzd. Korábban ezt az anyagot kizárólag újszülötteknek adták speciális esetekben, ám mivel a legkülönbözőbb betegségek megelőzésében kulcsfontosságú lehet, majdnem mindenkinek többre lenne szüksége a hormonból.

Eltérő napi minimum

Korcsoport/Egy napra javasolt dózis/Biztonságosan bevihető mennyiség egy napra eső felső határa

• Csecsemők 
  400–1000 NE
  1000 NE
• Gyermekek (1–6 év) 
  600–1000 NE
  2000 NE
• Gyermekek (6 év felett) 
  600–1000 NE
  2000 NE
• Serdülők 
  800–1000 NE
  4000 NE
• Felnőttek 
  1500–2000 NE
  4000 NE
• Elhízott felnőttek 
  3000–4000 NE
  4000 NE
• Terhes nők 
  1500–2000 NE
  4000 NE

Csak D-vitaminnal együtt érdemes kalciumot szedni!

Az már korábban is ismert volt, hogy a vérben keringő D-hormon a kalcium-anyagcsere szabályozásában is részt vesz, melynek a csontképződésben, az egészséges csontok fenntartásában van kulcsszerepe. A D-vitamin (hormon) a kalciumot legfőképp a bélből történő felszívódáson keresztül képes befolyásolni. Tehát a D-vitaminszint függvényében változik a napi kalciumszükséglet. is. A nemzetközi ajánlásokban szereplő javasolt kalciumbevitel csakis normális D-vitamin-szint mellett elegendő, ugyanis D-vitamin hiányában csontvesztés alakul ki, súlyosabb esetben a csontok szerkezete is megváltozhat, mely különböző csontbetegségekhez vezet. A csonttörések gyakoriságát befolyásolja a csontok mennyiségi és szerkezeti változása. Így csontritkulás esetén fokozott a csonttörések kockázata, mely D-vitamin hiányában tovább nő, akár 40 százalékkal.

Örök szabály! A D-vitamin zsírban oldódó, így vegetáriánusoknál fokozottan figyelni kell, hogy milyen étellel fogyasztják.

D-vitaminjainkat ide kattintva böngészheted át!

Forrás Babanet