El kell, hogy mondjam, hogy nagyon szeretem a rák és az egészség témáját, bármennyire is furcsán hangozhat. Sajnos a családunk több vonalon is érintett volt ennek a betegségnek a következményeiben, de ahogy egyre többet olvasok a témában, megdöbbenek, hogy a testünk milyen komplex módon és milyen kitartóan próbálja a sejteinket karban tartani.
Gyerekkoromban még az Egyszer volt hol nem volt az élet egyik epizódjában láttam, hogy a test sejtei mérges sejtekké váltak át, ezzel jelképezve azt, hogy valami nagyon nincs rendben.
Pár hete találtam a daganatok.hu weboldalt, ahol rengeteg cikket átolvastam a rák témájában.
Mostani egyik kedvencem az alábbi: http://daganatok.hu/mi-a-rak/a-sejtosztodas-folyamata-es-a-sejtciklus-reszei
Annyira csodálatos, hogy a testünkben milyen tudatos rendszerek vannak kiépítve arra, hogy megfelelő módon működjenek a sejtjeink. 3 védelmi ciklus is beépült, hogy egy sejtosztódás megfelelő módon történjen és bármelyik lépésben hiba történik, akkor a folyamat leállításra kerül!
Cikk ajánló a témában kutatóknak
A rák nem egyetlen betegség, hanem egy gyűjtőfogalom, amely száznál is többféle megbetegedést foglal magába. Megkülönböztetünk jó- és rosszindulatú daganatokat: az utóbbiak közös jellemzője, hogy az érintett sejtek ellenőrizetlen szaporodásba kezdenek - károsítva ezzel a környező egészséges szöveteket -, egyes esetekben pedig közeli vagy távoli áttéteket is létrehoznak a szervezet különféle pontjain. Ezeket nevezzük malignus elváltozásoknak, szemben a jóindulatú, benignus tumorokkal, amely nem adnak áttéteket. További különbség, hogy a rosszindulatú daganatok növekedésük során betörnek a környező szövetekbe - más szóval beszűrik a környező szöveteket -, míg a benignus tumorok nem, mert ezek általában kötőszövetes tokkal határoltak.
A daganatos betegségek alapvetően két csoportra oszthatóak, a környezeti és az örökletes, tisztán genetikai okból kialakuló ráktípusokra. Az első esetben alapvetően környezeti faktorok okozzák a rákhoz vezető mutációk felhalmozódását, az erre való hajlamot azonban a genetikai tényezők is növelhetik. A rákkialakulás oka a második esetben túlnyomórészt örökletes: ebben az esetben nem a környezeti, hanem az örökletes tényezők játszanak egyértelműen meghatározó szerepet a rák kialakulásában. A rosszindulatú daganatok nagyjából öt-tíz százaléka tartozik ebbe a csoportba.
Bár a daganatok kialakulása minden esetben az örökítőanyag meghibásodására vezethető vissza, érdemes tudni, hogy nem minden mutáció okoz daganatot. Kizárólag azok a mutációk veszélyesek ebből a szempontból, amelyek bizonyos szabályozófehérjék génjeit érintik. Ha ezekben a génekben alakul ki egy bizonyos számú mutáció - a rosszindulatú sejtviselkedés kialakulásához a ma elfogadott nézet szerint általában 5-6 egymást követő mutáció szükséges - akkor ellenőrizetlen sejtszaporodás indul be. Ilyenkor az úgynevezett sejtciklus, vagyis a sejtek osztódási folyamata hibásodik meg: felborul a sejtnövekedést serkentő és fékező jelek egyensúlya, ami az érintett sejttípus rosszindulatú burjánzásához vezet.
Cikkeinkben bemutatjuk, hogy mi a rák, milyen típusai léteznek a daganatoknak, és hogyan alakul ki maga a betegség. Áttekintjük, hogy miként zajlik az egészséges sejtosztódás folyamata, és melyek a sejtciklus azon ellenőrzési pontjai, amelyeken a sejtnek át kell haladnia a sikeres osztódáshoz. Ezt követően azokat a génmutációkat ismertetjük, amelyek a sejtek kontrollálatlan osztódáshoz vezethetnek. Megismerhetik, hogy miként alakulnak ki szervezetünkben a mutációk, és hogyan osztályozhatóak abból a szempontból, hogy milyen hatást gyakorolnak a rákbetegség előrehaladására (irányító vagy utazó mutációk). Végül a rák szervezetre gyakorolt hatása és a rák különféle stádiumai kerülnek tárgyalásra. Mi a rák?
A rák kialakulása és a sejtciklus zavarai
A rák kialakulása minden esetben az örökítőanyagot (DNS-t) érintő mutációkfelhalmozódásának köszönhető. Nem minden mutáció okoz azonban daganatot, csak azok, amelyek bizonyos szabályozófehérjék működését érintik. A rákos elváltozások kialakulásához általában öt-hat egymást követő mutáció szükséges. Hogyan alakulnak ki a mutációk?
Daganatot négyféle, a fentebb már említett szabályozófehérjéket érintő gén mutációja okozhat: ezek a fehérjék a sejtek növekedését és osztódását szabályozzák. A daganatkialakulás szempontjából érintett gének a proto-onkogének, a tumor-szuppresszorok, a DNS-hibajavítók és az apoptózis-szabályozók. Bővebben a szabályozófehérjék génjeit érintő mutációkról
Hiszek abban, hogy ha tudatosan éljük az életünket, akkor az a csoda, amiben élünk - azaz a testünk - nagyon sok meglepetést és örömet tud okozni. Ne akkor kezd el karban tartani, amikor már gond van vele!
