Hogyan éhezhetünk, amikor annyit eszünk?

Minőségi éhezés

A táplálkozás-tudományi kutatások mai állása szerint hiába próbálunk egészségesen táplálkozni, például sok zöldséget és gyümölcsöt enni, táplálék-kiegészítők nélkül nem tudjuk biztosítani a szervezetünk számára szükséges tápanyagokat és vitaminokat. Az okokat és a tüneteket kerestük meg.

Magyarországon a férfiak átlagéletkora 10, a nőké 7-8 évvel alacsonyabb, mint tőlünk pár száz kilométerrel nyugatabbra élőké. Az egészségre káros hatások körülbelül 43%-ban a modern életmódból ered. A többi kár genetikai eredetű (27%), továbbá környezeti ártalmakra (19%) és az egészségügyi ellátás hiányosságaira vezethető vissza (11%). Napjainkban már senki sem kérdőjelezi meg azt, hogy szoros összefüggés van a táplálkozásunk és az egészségi állapotunk között.

Dr. Márai Géza, a Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet ökológiai tanszékének tanára évtizedek óta vizsgálja, hogy a környezetszennyezés hatására hogyan romlott talajaink minősége, és ennek következtében milyen káros hatások érték a növényeket, állatokat és rajtuk keresztül egészségünket.

Táplálék-kiegészítők kontra gyümölcsök

A magyar talajok legalább felében erős savasodási folyamat ment végbe. Ennek az oka többek között a savas eső, a nagyarányú műtrágyázás, a kommunális szennyezésből, a mosóporokból származó foszfátterhelés. A növények már nem képesek elegendő ásványi anyagot és nyomelemet a talajból felvenni, és így a takarmányon keresztül az állatok sem. A tápláléklánc végén pedig ott az ember, aki hiába eszik sok zöldséget, gyümölcsöt, húst, lehet, hogy jóllakik, de minőségileg éhezik.

Az 1960-as évektől napjainkig az élelmiszerekben drasztikusan megváltozott a mikroelemek és a vitaminok mennyisége. A karotin 50 százalékkal, az E-vitamin 60%, a B12-vitamin pedig 90%-al csökkent! Egy 1985-ben végzett felmérés adataival összehasonlítva a zöldségek és a gyümölcsök vitamin- és ásványianyag-tartalma mintegy 70-80%-ot veszített. A régebbi mérés szerint például egy átlagos súlyú alma C-vitamin tartalma 5 milligramm volt, most ugyanez az érték mindössze 1 milligramm. A brokkoli kalciumtartalma 100 milligrammról 35-re esett vissza.

Mivel a talajból kimosódtak a kalcium-, magnézium-, vas-, mangán- és réztartalékok (1966–1990-ig a búza, a répafélék és a burgonya vastartalma 50%-ra csökkent) a növényekben, így már a haszonállatok sem fogyasztanak megfelelő mennyiségű ásványi anyagot.

A hazai adatok azt mutatják, hogy Észak- és Nyugat-Magyarországon, az Alföld északkeleti vidékein és a Dunántúl délnyugati tájain, ahol a talaj nagyon erősen elsavanyodott, kétszer annyi a csontritkulásos beteg, mint a jobb helyzetben lévő közép-magyarországi területeken. Szinte ugyanez érvényes a daganatos betegségek országos előfordulására a 30–64 éves férfiak körében.

A korábban említett tények miatt az emberi szervezet működéséhez nélkülözhetetlen tápanyagok, vitaminok és ásványianyagok kellő mennyiségben történő bevitelének módját – jelenlegi tudományos ismereteink szerint – a különféle tabletták, kapszulák, tömény tápanyagtartalmú "csokoládészeletek",  ital- és levesporok jelentik.

Tünetek

A tápanyaghiány azt jelenti, hogy a bevitt táplálék mennyisége elegendő ugyan, de a hasznosanyag-tartalma minimális. Ezt minőségi éhezésnek hívják a szakemberek, ami mindannyiunkat érint. Olyan, mintha egy ceruzaelemmel akarnánk működtetni az elektromos sütőnket. Aki már délután négy órakor fáradt, vagy csak tíz-húsz percig tud folyamatosan koncentrálni, majd utána kávéznia kell, kezdjen el táplálék-kiegészítőket szedni, és akkor jön rá, hogy mi a szervezet normális teljesítőképessége.

Amióta bebizonyosodott, hogy szoros összefüggés van a koszorúér betegségek és a magas koleszterin szint között, azóta sok orvos csuklóból felírja a koleszterincsökkentő gyógyszereket az ötven év feletti embernek, holott a magas szint nagy részben nem a koleszterinben gazdag táplálkozás következménye, hanem a vitamin-, ásványianyag- és nyomelemhiányé. A koleszterin háromnegyedét ugyanis a szervezet maga termeli. Tehát sok esetben nem igaz, hogy a magas koleszterinszintet diétával csökkenteni lehet.

A szervezet koleszterinből készíti a D-vitamint, amely alapanyaga a férfi és női nemi hormonoknak, ezek állítólag a fiatalságért is felelnek. A koleszterinből készülnek olyan mellékvesehormonok is, amelyek ahhoz kellenek, hogy a szervezet reagálni tudjon a stresszhelyzetekre. A szabályozóanyagok a vitaminok, az ásványi anyagok és a nyomelemek. Intenzív szellemi munka során az idegrendszer akár száz milligramm B1-vitamint is elfogyaszthat néhány óra alatt. Ugyanakkor jobb esetben napi tíz-húsz milligrammot fogyasztunk naponta. B1-vitamin hiányában azután az ember messze a lehetséges szellemi teljesítőképessége alatt teljesít. Szétszórt, szórakozott, növekedik a reakcióideje.

A dietetikusok szerint egy ebédnek levesből, előételből, főételből és desszertből kellene állnia, ezzel megvan a mennyiség, majd jöhet a minőség, a táplálék-kiegészítők, vagyis személyre szabottan összeállított tabletta, hogy pótolja az élelmiszerekből eltűnt vitaminokat és ásványi anyagokat. Ha természetes úton szeretnénk táplálék-kiegészítőket szedni, ajánlott propoliszból, virágporból, algából és bio módon termesztett növényekből kivont szereket beszerezni.

Mi köze a táplálkozásnak az IQ-hoz

Popper Péter az 1970-es években Indiában végzett vizsgálatot az Egészségügyi Világszervezet (WHO) égisze alatt. Többek között intelligencia-hányados (IQ) teszteket töltetett ki gyerekekkel. Egy tesztfelvétel során Poppert telefonhoz hívták. Amikor visszajött, látta, hogy az egyik kisfiú jól megoldotta a feladatot, holott korábban a határidőn belül nem születtek helyes válaszai. Ettől kezdve hagyta, hogy határidő nélkül töltsék ki a teszteket. Így sokkal több helyes megoldás született. (Tudni kell, hogy az IQ tesztek legtöbb feladatát megadott időn belül kell teljesíteni.)

Arra a következtetésre jutott, hogy a gyerekek nem buták, hanem lassúak. Felmerült, hogy talán a szegényes táplálkozás miatt lassúak, ezért elkezdték jól táplálni a gyerekeket, így a megfelelő tápanyagbevitel következtében az IQ-juk 15 százalékpontot javult három hónap alatt – ami elképesztő eredmény.

A mai nyugati társadalmakban viszont a túlfogyasztás dominál, mely elhízást és szellemi tompaságot okoz. Magunk is érezhetjük, hogy lassabban forog az "agyunk", ha egy nagy vacsora után vagyunk. A folyamatos energiafelesleget teherként cipeljük magunkkal, ez lassítja testünket-elménket, és kóros is lehet.

A gyorsétkezdék az emésztőrendszer gyilkosai

Egy amerikai kutatás eredménye szerint a stresszes életmódot folytató gyerekek között sokkal többen fogyasztanak rendszeresen gyorsételeket. Az ő figyelmük szétszórt, nyugtalanok, iskolai eredményeik pedig gyengébbek.

A gyorsételek meggátolják a telítődés érzékelését, a szervezet alacsony hatásfokon tudja hasznosítani az amúgy is kétes tartalmú ételeket. Az ilyen ételek tele vannak ízfokozókkal, állományjavítókkal, és egyéb mesterséges anyagokkal. Ezzel szemben a megterített asztalnál elköltött ebéd ritmust és harmóniát ad az életnek, jó energiát a testnek, és megelégedettséget a léleknek.

Egy amerikai iskolában 1 éven keresztül csak E-szám mentes élelmiszereket (nem bio és nem is vegetárius ételeket, csak normál élelmiszert) adtak a gyerekeknek a menzán és a büfében. A kísérlet végén a jegyek 20 százalékkal javultak, a felzárkóztatóra járók száma 60 százalékkal csökkent, és a gyerekek IQ-ja átlagosan 8%-t nőtt. Ez óriási ugrás, mert az IQ-t (intelligencia hányados) a korcsoporthoz viszonyítva számolják, így értéke nem nő az életkorral.

Varga Judit és Kökény Tibor, pszichológus, 
Debreceni Egyetem