Kinga barátom kikerült a kórházból. Korábban már újságolta, hogy elolvasta Brandon Bays: Belső utazás című könyvét, ami sokat segített a helyzete kezelésében.
Felépülése korai szakaszában, egy előadás után megkérdeztem, hogy érzi magát.
A rövid válasza meglepett: "Egészségesen!"
Csak magamban morfondíroztam: "Dehát most voltál kórházban, a könyvet is csak most olvastad... Biztos vagy te ebben?"
Őszintén megvallva érdekes a barátom. A múltjából nagyon sok terhet hord, ami fizikai tüneteket is produkál, de ennek ellenére mindig az az érzésem, ő olyan ember, aki nem fogja (ej, mi magyarok mindig a NEM oldaláról közelítjük meg a kérdéseket - mennyivel jobban hangzik, hogy) egyszer meg fogja találni az életében a gyógyulást.
Ezek szerint elkezdődött. Lelki oldalon a gyógyulás kezdetét az említett Belső utazás c. könyv adta.
Korábbi hírlevelünkben előrevetítettem, hogy Horváth Eszter szakértőnk, számomra igen furcsa és megdöbbentő választ adott az egyik kérdésemre:
Egy betegség megoldásához kértek tanácsot szakértőnktől. Én egyből látni véltem a lehetséges lelki okait a problémának, de Eszter válaszában apró utalást sem találtam erre! Nagy "felháborodásomban" gyorsan rá is kérdeztem:
- Szerinted ilyenkor mennyire lehet utalni a betegség lelki oldalára?
A válasz furcsa és megdöbbentő volt:
Az okok is kiderültek...
Csak gondolj bele abba,- maradjuk a hozzám intézett kérdésnél-, nem tudhatjuk, hogy milyen a kérdező élete.
Elkezdem bolygatni és lehet, hogy olyan pontját érintem, amibe összeomlik. Felszakadhat egy fájdalmas seb, amit nem tudok lekövetni és segíteni neki a feldolgozásban. Nekem azzal van morális problémám, hogy belemásszak-e kérés nélkül olyanba, ami a tudatalattijában van az illetőnek, és ha a felszínre jön, akár súlyos károkat okozhat szakember segítsége nélkül.
Aki kéri a lelki ok kiderítését, annak legalább sejtése van arról, hogy számára rejtett dolog derülhet ki, és ennek fogadására, és az "utómunkára" fel tudod készíteni, támasza, segítsége leszel. Aki csak testben gondolkodik, annál kiszámíthatatlan következményei lehetnek, és én ezt sem szakmailag, sem lelkileg nem vállalom be.
Örülök, hogy ilyen szakértő tartozik a csapathoz (köszönöm Eszter!)
Tehát, igen komoly dolog tanácsot adni, de igazából még komolyabb, amikor valaki szembe mer nézni a saját életét érintő betegségekkel és azok gyökereivel.
Visszatérve Kingához, ő másképp' kezdett el étkezni, figyel, hogy milyen anyagokkal építi magát. A vele készített interjút itt olvashatja:
Először is azt szeretném megkérdezni, hogy miért olvastad el a Belső Utazás c. könyvet, amikor ajánlottam neked?
Először nem érdekelt, "egy újabb okoskodás, jó tanács", de tudtam, ez is csak egy újabb kifogás lenne részemről!
Nagyon sok stressz ér, mind a hétköznapokban, a munkahelyen, meg cipelem is a régi jól bevált dolgaimat, szóval, élem a sokunk számára ismerős civilizációs felgyorsult életünket. Nem jó! Muszáj volt lépnem valamit az egészségem érdekében, ami tudást alkalmazok is és úgy éreztem, ez az!
Az ember keres! Keresi a választ. Főleg az egészségével kapcsolatban. Az emberek szeretik osztogatni a jó tanácsokat, és persze "fogadni" is őket!
Én ez elől valahogy menekültem, meghallgattam-meghallgattam, de valahogy nem ért el egyik sem a lelkemig. Sokszor én is tapasztalom, hogy osztom az észt, s süket fülekre talál, aztán ráébredsz, hogy nincs itt az idő, hogy az illető nyitott legyen rá. Nálam bevált, hogy egy szinte vad idegentől jött egy mondat jobban megérint, mint amivel nap, mint nap találkozol! És a mi kapcsolatunk is ilyen. Abszolúte nem tolakodóan, de ajtóstul érkeztél a házamba.
Mi volt, ami leginkább megfogott a könyvben?
Csak egyszer olvastam még a könyvet, így nem is inkább kiragadnék belőle dolgokat, hanem, arról beszélnék, hogy milyen érzéseket váltott ki belőlem.
Maga a könyv is ugye arról szól, hogy merjük megélni az érzelmeket tekintet nélkül arra, hogy ezek pozitívak vagy negatívak, amik hatással vannak ránk. Gyakorlatilag mi címkézzük csak fel, hogy ez "jó vagy rossz" érzelem. Ha leveszed a címkét róla, ott marad csupaszon.
Pont a Csernus is ezt mondta, hogy mindenkiben ott van minden jó és rossz tulajdonság.
Szóval, féltem, iszonyatosan féltem, miközben olvastam. Körülbelül a felénél jártam, amikor azt mondtam, nem bírom tovább olvasni. Gyakorlatilag megéltem volna a félelem érzését, s hárítottam. Tudtam, hogy el fogom olvasni, de meg kellett beszélnem magammal, hogy veszíteni valóm nincsen vele. Másnap folytattam. Természetesen semmi horrorisztikus nem történt. Ez olyan, mint amikor egy vizsgára készülsz, s a végén kacagva mondod, óhhh, ennyi volt?!
Happy end-et vár az ember, mit egy love story-s történetben. Ebből is látszik, hogy még nem 100%-osan tudok csak magamra figyelni, csak magamnak megfelelni, mert ha erre sikerül lecsupaszítani, akkor valójában happy end. A másik fontos dolgot adta még számomra, hogy kész receptet kaptam. Konkrét tennivalókat. Lehet, hogy másnak más könyv, "jó tanács" adja meg az indító löketet, én ebben megtaláltam.
Átestél egy műtéten, hogy érzed most magad?
Köszönöm szépen, remekül. Jobban féltem ettől is, de túl vagyok rajta. Bár, ha a mélyére nézünk a dolgoknak, az igazi feladat csak most kezdődik. Megtartani gyógyszeres, kemikáliás kezelés nélkül a teljes egészséget, hormonháztartást úgy, hogy megszabadítottak egy hormonképző szervedtől.
A testi dolgok mellett a lelki egészséget hogyan szeretnéd megtalálni?
Valahol úgy gondolom, hogy ezek a rakoncátlankodások, amik elérték a szervezetemet, mind pszichésen generált dolgok voltak. Pszichoszomatika. A gyermekkoromból hozott feszültséget, a mindennapi stresszt, a kihívásokat, amiket minden nap eléd sodor az élet, meg lehet oldani így is. Mindig is egy célratörő, problémamegoldó, ám konfliktust magamra vevő, azon lelkiző embernek tartottam magam, de amikor jönnek a gondolatok, hogy jó lenne kicsit megállni, de nem tudod hogyan, a szervezeted "segít". Csak ez éppen hosszú távon nem kifizetődő. Ezek természetesen nem tudatos dolgok.
Most viszont tudatosan táplálom magamba az egészséget! Mert ahhoz is segítséget nyújt a szervezeted!
Amikor Csernus Imre előadása után beszélgettünk, azt mondtad, hogy egészségesnek érzed magad, ezt hogyan érted?
Tényleg jól érzem magam, de tudom, hogy nagyon sokat kell érte dolgozni. És minden nap. Ezt nem csak a Csernustól hallottam, ezt tőle most "csak" megerősítésnek kaptam.
Tucatnyi könyv fekszik az ágyam mellett, amiből szeretném kivenni a számomra hasznos gondolatokat. Keresgélek még, Tamás! Sok-sok tanulnivalóm van még!
Azt is mondtad, hogy változtatsz az étrendeden, ezt kifejtenéd? (Miért, hogy, mit vársz tőle stb...?)
Többek között erről is begyűjtöttem, számomra pár, hitelesnek tűnő könyvet.
S a jó öreg közmondás, miszerint: "Az vagy, amit megeszel", "egyre" igazabbnak tűnik. Nem foglalkozik ezzel az ember, amikor még bohó, amikor jönnek a jelek, kezded komolyan venni. S röpül az idő, amióta megvettem a lakásomat, azt felújítgattam, gyakorlatilag az életem és étkezésem teljesen rendszertelenné vált.
Próbálom kiiktatni az egészségtelen elemeit a táplálkozásomnak. Szkeptikus vagyok és hiszek! Nem biztos, hogy a fogyasztói társadalom által lobbizott elemek között találod meg az egészségeset. Az egyszerűbb, néha több.
Véleménye, tapasztalata van? Kérem ossza meg!
