A láthatatlan betegség

A következőekben egy olyan betegséget szeretnék ismertetni Önökkel, ami a legtöbb család életében jelen van, vagy jelen lesz, amennyiben nem teszünk időben ellene.

Prevenció

Milyen jó volt, amikor az iskolában működött az iskola tej "akció", és a büfében a szénsavas, cukros üdítő italok helyett dobozos kakaót, dobozos tejet lehetet kapni.

Sokan biztos emlékeznek még Önök közül a tejbisztrókra is, ami a mai fiatalok számára szinte ismeretlen fogalom. Nem is gondoltuk volna anno, hogy ezek a dolgok milyen fontosak voltak életünkben.

Napjainkban hajlamosak vagyunk sajnos csak azokkal a dolgokkal, betegségekkel foglalkozni, amik tüneteket, fájdalmakat okoznak számunkra. Ez egy nagy hiba. Hányan gondolták vajon végig azt, hogy csontjaink hány kg-ot "cipelnek" életünk során, mennyi fizikai hatásnak vannak kitéve. Mivel nem látunk a bőrünk alá, így hajlamosak vagyunk csontjainkkal nem foglalkozni mindaddig, amíg nem jelentkeznek az első tünetek, fájdalmak esetleg törések. Pedig a legfontosabb a megelőzés lenne, és itt is igaz az a mondás, hogy: könnyebb megelőzni, mint kezelni vagy gyógyítani a betegséget!

Az osteoporosis (csontritkulás) - napjaink leggyakoribb betegségei között van számon tartva, komoly egészségügyi probléma az egész világon, beleértve hazánkat is.

Európai felmérések szerint Magyarországon 600 ezer nő és 300 ezer férfi szenved csontritkulásban, és a nagyobb probléma az, hogy nagy részénél a betegség még nincs felismerve, így kezelve sem.

A néma járvány

A WHO adatai szerint a szív- és érrendszeri-, valamint a daganatos betegségek után a csontritkulás a harmadik legjelentősebb népegészségügyi probléma. Néma járványként is szokták emlegetni, mivel, évekig néma, majd fájdalmakkal járva alakul ki a betegség.

Az Európai Unió vizsgálata szerint a csontritkulás okozta csípőtáji törések bekövetkezte után, a halálozási arány rendkívül magas, mintegy 15-30% és a gyógyultaknál is jelentős az életminőség romlása. Magyarországon 1987 és 1999 között a csípőtáji törések száma megduplázódott.

A mai álláspont szerint kortól, nemtől független folyamatról van szó, mégis előfordulási gyakorisága, a törések előfordulása nemtől, etnikumtól függően változik.

Multikauzális megbetegedés, számos tényező befolyásolja vagy befolyásolhatja kifejlődését.

Fontos itt megemlíteni, hogy a tudomány és a diagnosztika ugrásszerű fejlődése következtében, nagy részében az osteoporosis megelőzhető, illetve korán felismerhető.

A csont egészségének fenntartása olyan feladat, amelyet nemtől függetlenül egész életen keresztül végezni kell.

Miről is az Osteoporosis?

Az osteoporosis a csontváz olyan kóros elváltozása, amelyre jellemző a csont szilárdságának csökkenése és a csonttörések kockázatának fokozódása. Mindezek következtében a törések előfordulásának gyakorisága magas a csontritkulásban szenvedőknél, és ez a kor előrehaladtával fokozatosan tovább nő.

Az osteoporosisos törések elsősorban a csukló-, medencetörések, valamint a 70-80 éves korosztálynál csigolya- és csípőtáji, combnyaktörés kb. 15.000 évente (gyakran életveszélyes lehet)

A csontosodás szervezetünkben életünk első 20 évében alakul ki (aktív növekedési fázis). A növekedés addig tart, amíg a porc nem csontosodik, ezután már csak vastagodnak, tömörebbé válnak a csontjaink, sűrűségük (denzitásuk) nő és eléri a fejlődés maximumát. A legnagyobb csonttömeg (csúcs-csonttömeg) kb. 23-30 éves korra alakul ki. Ilyenkor 60%-a hasznosul a bevitt kalciumnak.

35 éves korig még folytatódik a csontépítés, csont sűrűsége, vastagsága, és tömege nő. Lényegében a csontfejlődés 35 éves kor körül leáll, befejeződik. (A csont szilárdságát a csont sűrűsége és a csont minősége határozzák meg.)

Ezek után egy ideig még a csont felépítési és lebontási folyamatai egyensúlyban vannak, de 35-40 éves kortól sajnos a lebontási folyamatok kerülnek túlsúlyba, a csontfaló (osteoclastok) sejtek a csontokból a Ca-ot elkezdik kivonni. Ilyenkor a bevitt kalcium hasznosulás 32%.-ra csökken és ekkor már célszerű igénybe venni a kalcium eredetű táplálék-kiegészítőket.

A leépülés 2-szer gyorsabb a nőkben, ami a menopauza után még nagymértékben fel is gyorsul. A negatív Ca-mérleg miatt a csöves és csigolyacsontok sűrűsége, és tömege, a csöves csontok vastagsága csökken így repedések, törések következhetnek be.

(Egyes élelmiszerek gátolják a szervezetben a kalcium felszívódását, ilyenek például a magas oxálsav tartalmú (sóska, cékla, zeller, kakaópor, teafű), valamint magas fitinsav tartalmú (búzakorpa, sárgaborsó, szárazbab) élelmiszerek. )

Sok ember teszik fel a kérdést, mi az oka ennek a gyakran komoly fájdalmakkal járó megbetegedésnek?

Megkülönböztetünk

• primer (elsődleges) és
• szekunder (másodlagos) csontritkulást.

A primer osteoporosis mindkét nemben és bármely életkorban (fiatalkori ismeretlen eredetű, időskori) előfordulhat, leggyakrabban a változás korabeli nőket (ösztrogénszint csökkenésének következménye), valamint az idős férfiakat érinti.

A szekunder forma másodlagosan, következményként alakul ki, valamilyen ismert betegség következménye is lehet. Kialakulásában szerepet játszhat: alkoholizmus, felszívódási zavarok, tejfehérje allergia, gyógyszerek: glükokortikoidok hosszú távú szedése, helytelen táplálkozás-életmód, endokrin betegségek (pl.: pajzsmirigy hormon túltengés, tartós ágyhoz kötöttség,felszívódási zavarok, idült veseelégtelenség stb..)

Csontritkulásra hajlamosító tényezők

• Szőkéknél gyakoribb mint a sötét hajúaknál.
• Családi halmozódás figyelhető meg
• Mozgásszegény életmód
• Alacsony testtömeg, vékony testalkat
• Hiányos táplálkozás:
  • Fehérje
  • ásványianyag és vitamihiány
  • helytelen fogyókúrák
  • szigórú vegetáriánus étrend
• túlzott dohányzás
• alkoholizmus
• Kávé, feketetea, koffein tartalmú italok túlzott fogyasztása
• Magas foszfortartalmú italok fogyasztása: pl.: kóla
• Gyermekszülés hiánya illetve gyakori szülés

Előzzük meg a csontritkulást

Együnk a csontjainkért illetve tegyünk értük!

Fő hangsúlyt a betegség megelőzésére kell fordítani.

• Fontos az optimális csonttömeg elérése (fiatal felnőttkorig).
• Csontvesztés lassítása felnőttkorban.

A legfontosabb cél a legnagyobb csonttömeg kialakítása gyermek illetve serdülőkorban.

Gondoljunk erre úgy, mint a pénzpiacon lévő befektetésekre. 30 éves korunkig a "bankszámlánkat" feltöltjük (ebben az esetben csontjainkat kalciummal) és 35-40 éves korunk után a spórolt pénzünket, (kalciumunkat) elkezdjük felélni életünk végéig. Csak akkor tudunk költeni ha, van miből.

A Csontritkulás diétájában a megfelelő mennyiség Ca biztosítása nagyon fontos, 1200-1500 mg között mozog. Ezt a mennyiséget naponta be kell vinni a szervezetbe. Normál esetben a 800-1000-1200 mg kalciumbevitel az optimális. Áldott állapotban lévő nők esetén 1200-1500 mg az ideális.

Az erős csontváz felépítéséhez és a csonttömeg fenntartásához a megfelelő mennyiségű kalcium és D-vitamin bevitele a fejlődő szervezet számára nagyon fontos, hiszen a maximális csonttömeget így tudjuk kialakítani.

Ideális táplálkozás esetén a kalciumszükséglet 75%-át a tej és tejtermékek fedezik. A ma divatos üdítők, teafélék, gyümölcsteák elsősorban tízórai vagy uzsonnaitalok, nem pótolják a tejet.

Példaként: 2 dl (2,8%-os zsírtartalmú) tehéntej 228mg kalciumot tartalmaz, 200g kefír vagy joghurt 240 mg-ot, 200g sovány tehéntúró 180 mg-ot, 100g Pannónia sajt 800 mg-ot, 100 Trappista 600 mg-ot. Jól látszik, hogy a tej és tejtermékek a legfontosabb és legideálisabb kalciumforrásaink.

Magyarországon a Ca bevitel nem éri el sajnos a kívánatos mennyiséget a nők közel 70, a férfiak közel 80%-a fogyaszt az ideális 800mg-nál kevesebb Ca-ot naponta.

A foszfornak is fontos szerepe van a csontok felépítésében. Normális esetben az az ideális, ha a szervezetbe vitt Ca, P aránya 1:1, vagy 1,5:1 a Ca javára. Ritkán fordul elő foszfor hiányos állapot az emberi szervezetben, mivel szinte minden élelmiszerben megtalálható. A túlzott foszfor bevitel kerülendő, mivel ha nem követi megfelelő mennyiségű kalcium bevitel, akkor a parathormon a csontokból kalciumot választ ki. A kólafélék magas foszfortartalommal rendelkeznek, így segíthetik a csontritkulás kialakulását. Továbbá az is megemlítendő, hogy a fiatalok ezeket az italokat a tej, joghurtitalok helyett is fogyasztják, ezáltal rontva kalciumellátottságukat.

Itt érdemes megjegyezni, hogy egy csésze kávé elfogyasztása akár 8-10%-kal is növelheti a kalciumszükségletet, valamint tannintartalma csökkenti a csontépítéshez nélkülözhetetlen nyomelemek felszívódását, ugyanakkor a vörösbor egyértelmű előnyös hatásáról számolnak be a közlemények.

A magnézium a csontszövet alkotórésze

Az emberi test kb. 25 g magnéziumot tartalmaz, amelynek 60%-a a csontokban található. Gazdag forrása: a búzacsíra, zabkorpa, barnakenyér, dió, bab, olajos magvak.

A napi magnézium-szükséglet 350-400 mg, várandós és szoptató anyáknál plusz 150 mg.

Hazánkban a magnézium bevitel is elmarad a kívánatostól mintegy 30%-kal ezért indokolt lehet Mg tartalmú táplálék kiegészítőt szedni. pl.: Dr. Herz Magnézium 400 Supra 60db

"Csontképző vitaminok"

A vitaminok részt vesznek a csontképzés egyes folyamataiban. A csontképzésben részt vevő vitaminok csoportjába tartozik C-, D- és A-vitamin, de ide sorolhatjuk a csontkialakuláshoz szükséges fehérjeképzésben játszott szerepe miatt a K-vitamint is. Ezek a vitaminok megtalálhatóak az általunk forgalmazott vitaminkészítmények nagy részében.

A D-vitamin fokozza a Ca felszívódását és beépülését a csontszövetbe, ezáltal meghatározó szerepű a csontanyagcserében.

Normál esetben, a napi D-vitamin mennyiség nagyrészt a bőrünkben lévő előalakokból alakul ki, a nap ultraibolya sugárzásának (UVB) hatására, kisebb részben táplálékkal kerül a szervezetünkbe. Az ideális napi D-vitamin mennyiség tehát vagy megfelelő táplálkozással, vagy napi 15 perc tiszta napsütésben való tartózkodással, továbbá kiegészítő D-vitamin készítmény bevitelével biztosítható.

A D-vitamin ellátottság szezonális ingadozást mutat, ősszel és télen a megfelelő napsugárzás kiesése miatt a D-vitamin-hiány gyakoribb.

Időskorban feltételezhető elégtelen a D-vitamin bevitel is szerepet játszat a csontritkulás kialakulásában, így ezt ajánlatos pótolni.

Erre a célra fogyaszthatunk májat, tojást, tejet, tejtemékeket, halolajat, D-vitamin tartalmú táplálék kiegészítőket. Hasznos lehet például a Dr. Herz kalcium+d3 vitamin tartalmú készítmény.

Fontos megjegyezni, hogy D vitamin hiányában a csontok rendellenesen fejlődnek, mész szegáények, és deformálódnak. Gyermekkorban az angolkór kialakulásáért felelős a D vitamin.

Élelmiszerben található D-vitamin-forrás a halak (szardínia, makréla, lazac), a halmáj-olaj, a tojássárgája, a máj és a vaj. Érdemes megemlíteni, hogy tekintve a hazai táplálkozási szokásokat és fényviszonyokat, nem meglepő, hogy a D-vitamin bevitel messze elmarad a kívánatostól. Mindezek ismeretében fontos a napi D-vitamin és kalcium kiegészítő pótlása.

Az A-vitamin a csontfaló sejtek működését is szabályozza, a csontanyagcserében a csontok hosszanti növekedését segíti. Segíti továbbá azoknak a sejteknek az eltávolítását, amelyek már nem tudnak hozzájárulni a csontnövekedéshez, sőt gátolhatják azt. A felnőtt lakosság kb. 55%-a A vitamin hiányos hazánkban. A vitamin pótlására javasolt sárgarépa, sütőtök, bimbóskel, kajszibarack, sárgadinnye, búzacsíra. Továbbá javasolt lehet a vitaminpótlás a téli időben például a Sanct-Bernhard A-Z Multivitamin vagy a Vitaking Multi Alap vitamin kapszulákból.

A C-vitamin szükséges a kollagénképződéshez, a kollagén (zselatin) kötőszöveti fehérje, a kötőszövetnek, a porcnak és a csontnak egyik alkotóeleme.

A kollagén kialakulásához optimális C-vitamin-ellátásra van szükség, hiányában a kollagénképzési folyamat lassabb.

Számos tényező módosíthatja a szükséges mennyisé értékét: fizikai megterhelések, versenyszerű sporttevékenység, fertőző betegségek, toxikus nehézfémek (ólom, kadmium, higany), dohányzás, egyes gyógyszerek, várandós állapot, szoptatás időszaka, lábadozás időszaka, stressz hatások; jelentősen megemelik a napi C-vitamin-szükségletet.

A Magyarországon élő felnőtt lakosság étkezési szokásait vizsgálva a férfiak 39%-a, a nők 34%-a fogyaszt kevesebb C-vitamint az ajánlott mennyiségnél.

Ajánlott naponta minél több friss zöldséget, gyümölcsöt fogyasztani, mivel a C-vitamint a szervezet nem képes raktározni, így folyamatosan pótolni kell. Az utóbbi időben rendkívül jó C-vitamin tartalmú táplálék kiegészítők kaphatóak amik fokozatosan biztosítják a szervezet C-vitamin tartalmát. Válogassanak bátran kínálatunkból.

A K-vitamin a csontfehérje-képződésnek fontos tényezője, hiányában a csontban károsodik a fehérjeképződés. A károsodott fehérje nem tudja megkötni az ásványi kristályokat, amelyek normális esetben a csontfehérjébe épülnek be. Megfigyelték, hogy osteoporosisban a K-vitamin tartalom alacsonyabb, mint a csontritkulásban nem szenvedőknél.

Magas K-vitamin-tartalom a brokkoliban, parajban, káposztában tej és tejtermékekben. Javasolt lehet a vitaminpótlás a téli időben például a Sanct-Bernhard A-Z Multivitamin vagy a Vitaking Multi Alap vitamin kapszulákból. Fontos azonban tudni, hogy ha valaki véralvadás gátló gyógyszert szed (Syncumar, Kumarin) konzultáljon kezelőorvosával.

Mikroelemek a csontképzésben

Ezek az ásványi anyagok a szervezet funkcióinak szabályozásában, így a csont anyagcseréjében is jelentős szerepet játszanak. Elsősorban a fluorid, és újabb kutatások szerint a bor játszik jelentős szerepet a normális csontképzésben.